2018. november 12., hétfő

Csakrák és tudatszintek 1. rész

A hetes szám a szakrális beavatás száma a magyar népmese-hagyományban, de sok más kultúrában is. Miután megismertük a hét sámáni tudatszintet, megkereshetjük a párhuzamot a tudatszintek és a jóga-hagyomány csakrái között.

"Ezután megtapasztalja a Szellem megnyilvánulásait, 
És keresztülhalad a hét csakrán, megpillantja a hét risit (bölcset)."

/Kaivalja-darsanam, Shri Yukteshwar/


A hindu hagyomány szerint a csakrák jelentős erőközpontok a finomfizikai testünkben. Mértani szimbólumokat találunk bennük, de a leggyakrabban forgó kerekekként vagy örvényként, illetve lótuszokként ábrázolják. A szusumná mentán helyezkednek el, mely nagyjából a gerinc vonalát követi. A csakrák az univerzumból befogadott finom energiákat alakítják át életenergiává. Minden egyes csakra egy bizonyos területért felel. Ha a csakrák jól működnek, akkor a testünk egészséges. A negatív érzelmek, a tisztátalan gondolatok és a testünk fizikai szükségleteinek elhanyagolása miatt a csakrák működése zavart szenved, és megbetegedhetünk.


A csakrákat gyakran egyes energia- vagy rezgésszintekhez is kapcsolják, de ebben az értelemben az energia egyben tudatszintet is jelent. A csakrák a tudat megnyilvánulásai. Korábban szó volt a Kundaliníről, mely egy finom szintű energia, és jelen van a testünkben. De a Kundaliníre is tekinthetünk a tudat megnyilvánulásaként. Amikor a tiszta tudatosság alászállt a megnyilvánult kozmoszba, hétszer hagyta hátra az erejének egy-egy részét. Mindegyik erő egy-egy csakrát hozott létre. Amikor létrehozta a hetedik csakrát, a múládhárát a gerinc tövében, akkor ott tért "álomra" a Kundaliní kígyó. Ebben az állapotában Kundaliní saktinak is nevezzük, az Univerzális Erőnek, mely szendergő állapotban van. Utalhatnánk itt Hófehérke történetére is. Hófehérke a tiszta tudatot képviseli. Amikor megtalálta a hét törpe házát (a ház a testet szimbolizálja), akkor mindegyik törpe ágyát kipróbálta, és végül a hetedikben aludt el. 

Ugyanaz történik az anyaméhben fejlődő magzatban, mint ami kozmikus szinten is lezajlott. A tiszta tudatosság alászáll a fizikai testbe és megteremti a hét csakrát. Így mindegyik csakra kapcsolatban áll egy-egy tudatszinttel. Amikor a hét tudatszint leírásánál említett gyakorlatokat végezzük, érdemes egyidejűleg dolgozni az adott csakrával is. Ismerjük meg hát a csakrák és tudatszintek kapcsolatát!

A múládhára, vagyis gyökércsakra a fizikai azonosságunk központja. Itt nyilvánul meg a személyes tudat a túlélésre irányuló ösztönök formájában. Ezen a szinten a személyiségünk elsődlegesen az életben maradásért küzd. Csak magával törődik, és ebben gyökeredzenek félelmei is. Minden, ami a testet fenyegeti, félelmet okoz: félünk a nélkülözéstől, a magánytól, a sikertelenségtől, a haláltól. Mivel a tudatosságnak ezen a szintjén a fizikai testünk van a középpontban, azt akarjuk, hogy a testünk jól érezze magát, és így kellemes érzékszervi ingerekre törekszünk. A gyökércsakrán keresztül érzékeljük a testet, a testi örömöket, az élményeket és traumákat, amik ebben a testben értek bennünket, és a szükségleteket, melyek nélkülözhetetlenek az életünk folytatásához. A személyes tudat azzal van elfoglalva, hogy mit értünk el ebben az életünkben, és hogy mit érhetünk még el az életünk hátralévő részében. 

A szvádhisthána, vagy szexcsakra a szexuális orientácó, a szexuális kontaktus központja. itt lakozik az az ösztön, amit a természet elültetett minden élőlényben, hogy biztosítsa az emberiség (és az egyéb fajok) fennmaradását. Mindegy, hogy mennyire veszekszenek a macskák, mindig elég kiscica születik. A szexuális késztetés egy komoly erő, mely arra késztet, hogy az ellentétes nem után menjünk. Itt kerülünk kapcsolatban más emberekkel, az emberiség többi részével és az ő tapasztalataikkal. A pszichológiai vagy érzelmi kapcsolatok közül a szerelmi vagy partnerkapcsolat hat a legerősebben a jellemünkre, majd a szülők, a barátok, az alá-fölérendelt kapcsolatok, és végül a közömbösebb, felszínesebb kapcsolatok következnek. Ezeken a kapcsolatokon keresztül felfedezzük, hogy mások is ugyanazokat élik át, mint mi. Amikor a génjeink összekapcsolódnak, új emberi lények jönnek létre, akik az őseik biológiai és morfogenetikus mintáit viszik tovább.

(második, befejező rész következik)

Nincsenek megjegyzések: