2014. november 7., péntek

Mi a baj a hagymafélékkel?

19 éves koromtól krisnásként nevelkedtem, ahol ugye tilos a hagyma és fokhagyma fogyasztása. Sok vegetáriánus és vegán értetlenkedve kérdezi: "Ti nem esztek hagymát?" Én bevallom őszintén, hogy most sem szeretem a hagymát és a fokhagymát, és nem is fogyasztom, bár nem ideológiai okokból kifolyólag. Elsősorban azért, mert túl erőteljes a szaga, íze, és nem szeretnék jógaórán hagymabűzös lehellettel Ómozni :-) Egyébként meg jól megvagyok nélküle, az aszafoetida (ördöggyökér) nevű fűszert használom helyette, ami ízvilágában teljesen jól visszaadja, és szintén egészséges, mint minden indiai fűszer. Nézzük meg azonban az alábbiakban az egyik vilgáhírű krisnás mesterszakács, Kurma Dasa magyarázatát arról, hogy mi is a baj ezzel a két népszerű fűszernövénnyel.

"Tudjuk, hogy a hagyma és a fokhagyma a hagymafélék (allium) családjába tartozik növénytanilag, a póréhagymával, snidlinggel és a gyöngyhagymával együtt.

Az ájurvéda, India klasszikus orvostudománya szerint az ételek három kategóriára oszthatók: szattvikus, radzsaszikus és tamaszikus - vagyis a jóság, szenvedély és a tudatlanség minőségét képviselő ételek. A hagymafélék a radzsaszikus és tamaszikus növények közé tartoznak, vagyis erősítik a szenvedélyt és a tudatlanságot. 

Azok, akik az indiai tiszta bráhmana-stílusú főzés hívei, mint én magam, és vaisnavák, vagyis az Úr Visnu, Ráma és Krisna követői, csak szattvikus ételeket szeretnek főzni. Ezek közé tartoznak a friss gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények, tejtermékek, gabonafélék és hüvelyesek, stb. A vaisnavák azért sem szeretnek radzsaszikus vagy tamaszikus összetevőket használni a főzéshez, mert azok nem ajánlhatók fel az Istenségek számára.

A radzsaszikus és tamaszikus ételeket azért sem használják, mert károsan hatnak a meditációra és az odaadásra. "A hagyma és a fokhagyma radzsaszikus és tamaszikus is, és a jógik számra tiltottak, mert még erősebben a testhez láncolják a tudatot." - mondja az ájurvéda híres szakértője, Dr. Robert E. Svoboda.

A nyugati orvostudomány egyes ágai szerint a hagymaféléknek kiváló gyógyhatásai vannak, és a fokhagymát természetes antibiotikumnak tekintik, legalábbis az allopátiás orvosi körökben. Az utóbbi években, bár a hagymafélék kardiovaszkuláris hatásait valamennyire vizsgálták, a hagyma és fokhagyma klinikai célú fogyasztása még mindig nem teljesen egyértelmű.

Ettől eltekintve még sok más negatív dolgot is el lehet mondani a fokhagymáról és a hagymáról. Nem közismert az a tény, hogy a nyers fokhagyma hordozhatja a potenciálisan halálos botulizmus baktériumát. Lehet, hogy erre is gondolt Horáciusz, a római költő, aki azt írta, hogy a fokhagyma károsabb, mint a bürök.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a spirituális gyakorlók azért kerülik a fokhagyma és hagyma fogyasztását, mert stimulálják a központi idegrendszert, és megzavarhatják őket a cölibátus fogadalmának követésében. A fokhagyma természetes afrodiziákum. Az ájurvéda szerint a bármilyen okból elvesztett szexuális erő tonikuma, a szexuális hanyatlás, a túlzott szexuális élet miatti impotencia, és a rendszertelen szexuális szokásokból fakadó idegkimerültség ellenszere is. Különösen az idegrendszeri feszültséggel és csökkenő szexuális energiával rendelkező idősebb férfiak csodaszere. 

A taoisták sok ezer évvel ezelőtt rájöttek, hogy a hagymafélék károsak az egészséges emberekre nézve. Tsang Ce a hagymaféléket az "öt illatos vagy fűszeres zöldségként" említi, amelyek a következő öt szervet károsítják: máj, lép, tüdő, vese és a szív. Pontosabban a hagyma a tüdőre, a fokhagyma a szívre, a póréhagyma a lépre, a snidling a májra, a zöldhagyma pedig a vesére van káros hatással. 

Tsang ce szerint ez az öt zöldség öt különböző enzimet tartalmaz, amelyek "visszataszító lélegzetet, bűzös izzadságot és hasmenést okoznak, duhajságra késztetnek, erősítik az ingerültséget, az aggodalmakat és az agresszivitást, főleg, ha nyersen fogyasztjuk őket.

Az ájurvéda is hasonló dolgokról számol be. Amellett, hogy kellemetlen lélegzetet és testszagot okoznak, ingerültséget, izgalmat, aggodalmakat és agressziót okoznak. Fizikailag, érzelmileg, mentálisan és spirituálisan is károsak. 

Az 1980-as években Dr Robert C. Beck az emberi agyfunkciót vizsgálva arra jutott, hogy a fokhagyma károsan befolyásolja az agyat. Azt találta, hogy a fokhagyma mérgezően hat az emberre, mivel a kén-hidroxil ionjai átjutnak a vér-agy gáton és megmérgezik az agysejteket. 

Dr Beck elmagyarázta, hogy már az 1950-es években is köztudott volt, hogy a fokhagyma fogyasztása 2-3-szorosan lelassítja a pilóták reakcióidejét a repülési teszteken. Ennek az az oka, hogy a fokhagyma mérgező hatása megzavarja az agyhullámok szinkronicitását. "A repülősebész minden hónapban emlékeztetett minket, hogy ne érjünk fokhagymához 72 órával a repülés előtt, mert a reakcióidőnk a kétszeresére vagy háromszorosára fog nőni. Háromszor olyan lassúak leszünk, mintha nem ettünk volna fokhagymát." Pontosan ugyanezért tartják károsnak a hagymaféléket a kutyákra nézve.

A kínai kultúrában még az ételként elfogyasztott fokhagymát is károsnak tartják a gyomorra, májra és a szemekre nézve, és ha túlzásba visszük a fogyasztását, akkor szédülést és szétszórtságot okoz.

A fokhagymát a nyugati konyhaművészetben és orvostudományban sem tartják teljesen kedvező hatásúnak. Az egészségügyi szakemberek úgy vélik, hogy a káros baktériumok mellett a fokhagyma az egészségeseket is elpusztítja, amelyek elengedhetetlenek az emésztőrendszer helyes működéséhez.

A Reiki gyakorlói szerint a fokhagyma és hagyma energiája az, amit elsőnek kel eltávolítani a páciens rendszeréből, a dohányzás, alkohol és szintetikus gyógyszerek hatásával egyetemben. Ez alapján egyértelmű, hogy a hagymafélék negatív hatással vannak az emberi testre, és egészségügyi okokból is kerülni kell őket.

A homeopátiás orvoslás is ugyanerre a következtetésre jut, amikor felismeri, hogy a vöröshagyma száraz köhögést, könnyező szemeket, tüsszentést, náthát, és a megfázás más ismert tüneteit produkálja, ha elfogyasztjuk. Ez csak néhány ok, ami miatt kerülöm a gyöngyhagymát, metélőhagymát, póréhagymát, fokhagymát és hagymát."

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Gauranga Das,

Rendkívül tetszik az írás, szépen összeszed fontos információkat más bejegyzésekkel ellentétben, örülök, hogy ilyen szépen megfogalmazva ismerhettem meg egy kicsit a szattvikus, radzsaszikus, és a tamaszikus táplálkozást, három dolog viszont továbbra is kérdéses számomra:

1. A fokhagyma esetében említette a "kén-hidroxil ion"-okat, amint áthatolnak a vér-agy gáton ezzel megmérgezve az agysejteket. A kémiában viszont ilyen fogalom nem létezik, csak kén-hidroxid ion van bejegyezve. Dr Robert C. Beck és az összes forrás hidroxilként emlegeti, így viszont elvsezti a tudományos alapú bizonyosságát.

2. A Hatha Yoga Pradipika szerint (Kovács Gábor fordításában) ördöggyökeret sem szabad fogyasztani, ha a szattvikus étrendet követjük

3. A szattvikus táplálkozásba beletartozik a tej, mint természetesen pozitív élelmiszer, melyet szintén nem értek. Az emberi szervezet nem arra lett teremtve, hogy egy másik emlős anyatejét igya, a saját (nem fajunk anyatejét is csak csecsemőkorban isszuk, fejlődés céljából. A szervezetünk nem rendelkezik a megfelelő enzimmel, hogy lebontsa a tejcukrot (laktózt), így csak felfordulást okoz az emésztőrendszerünkben.

Ha lesz egy kis szabadideje és kedve, szeretettel várom válaszát!

Üdvözlettel,
László

Névtelen írta...

Erre a válaszra én is kíváncsi lennék.
Üdvözlettel Róbert.