2014. szeptember 1., hétfő

Mire jó a tantra-jóga?

Ismét olvastam egy jót :-) Vagy legalábbis jót mulattam az alábbi blogbejegzésen: "Férfiként a tantra útján"

Részlet a bevezetőből: "Órákon át tartó merevedés és szeretkezés magömlés nélkül, karizmatikus férfierő és az ezekből fakadó önbizalom – ez mind osztályrészéül juthat annak a férfinak, aki a szexuális kontinenciát, vagyis a magmegtartó szeretkezést gyakorolja. Hogyan vezet ide az út, milyen nehézségeken át, és miért érdemes mégis megtanulni? Ezekről mesél egy ötödéves jógagyakorló."

Nos, sokféle megközelítéáse létezik a szexualitásnak, a világban is és a különböző jógairányzatok között is. A tantra önmagában egy gyűjtőfogalom, ami elsődlegesen a Kundaliní felvezetésének különböző technikáit foglalja magában. Patandzsalitól elkezdve a későbbi hatha-jóga írások szerzőiig a Kundaliní, a csakrák és a szusumná fogalma gyakran megjelenik a jóga eszköztárában. A Hatha-jóga opradípikában például kifejezetten szexuális jellegő gyakorlatokról is olvashatunk a vadzsrólí, szahadzsólí és amarólí múdrák leírásakor. 

Arról is olvashatunk, hogy a bindu, vagyis a mag megtartása segít megőrizni az életerőnket, és meghosszabbítja az életünket, csakúgy, mint a lélegzet visszatartása. A cölibátus önmagában számos spirituális rendszerben magasztalva van, hiszen a szexualitás a testhez láncolja a lelket. Azt se felejtsük el, hogy sok gyakorló számára a teljes szexuális önmegtartóztatás nem lesz járható út, mert hiába gondolja, hogy milyen magasztos dolog a mag megtartása, az előző szamszkárák miatt a kéj akkor is erőteljesen befedi még a tudatát. 

A tantrikus szex ennek a másik véglete, hiszen naponta órákon keresztül kell foglalkozni vele, és erre nyilván csak olyanvaki fogja rászánni az időt, akit nagyon érdekel ez a téma, vagy pedig nincs jobb dolga. 

Maradjunk egy átlagember eseténél: Napi nyolc órát dolgozik, szerencsés esetben rendzseresen sportol vagy ászanázik, ami még két óra, esetleg van családja vagy egy normális partnerkapcsolata, ami nem csak a szexről szól, ez megint legalább napi két-három órát igényel. Plusz még a főzés, tisztálkodás, utazás stb. és örülsz, ha aludni jut időd. Ha meg gyereked is van, akkor pláne garantált, hogy nem lesz sem időd, sem energiád naponta órákon keresztül tantrikus szexet gyakorolni. És akkor még nem beszéltünk az olvasásról, meditációról, művelődésről, egyéb önfejlesztő dolgokról.

A blogot tovább olvasva egy nemes gondolat felbukkan benne: az önzetlen öröm adása a nőknek. Valóban igaz, hogy sok embernek azért megy tönkre a szexuális élete és ezzel együtt esetleg a partnerkapcsolata, mert a nő sohasem jut el az orgazmusig. Ez valóban probléma, főleg ebben a férfi-orientált társadalomban, ahol a nők inkább lemondanak az orgazmusról is, minthogy elveszítsék a férfit, akihez ragaszkodnak, vagy szingliként éljék az életüket.

Az blogban azt olvassuk, hogy az ötödéves tantra-gyakorló igazából nem élvezi komolyabban a szexet, de valamikor talán neki is sikerül eljutnia a magömlés nélküli multiorgazmusos állapotig, amiről az ősi könyvek mesélnek. Amiért mégis úgy érzi, hogy megéri lemondania a magömlésről, az a különös vonzerő, amire ezáltal szert tesz. Nekem van egy erős gyanúm, hogy a tantrát gyakorló férfiak többsége képtelen egy egészséges monogám kapcsolatra, vagyis nem fog tudni férjként és apaként funkcionálni annak minden pszichológiai aspektusával együtt. 

Én azt tapasztaltam, hogy ha egy kapcsolat csak a szexen alapul, akkor nem lesz túl tartós, egészen egyszerűen azért, mert a szex alapvetően egy életszükséglet, egy önző dolog, és nagyon nehéz összehangolnia a két félnek a szexuális igényeit, még akkor is, ha mindketten elkötelezett tantra-gyakorlók. Másrészt egy monogám kapcsolatban nem kifejezetten előny, ha egy férfire tapadnak a nők, és ő szívesen megosztja velük a tantrikus szex titkát. 

Szerintem a szex csupán egy aspektusa a szerelem, szeretet, törődés és elköteleződés kifejeződésének, és nem jó, hogyha menekvésnek használjuk a kapcsolat más elemei elől. Egy fizikailag és érzelmileg egészséges pár hetente kétszer-háromszor eltölt fél-egy órát az intim szexszel, de a fent említett praktikus okok miatt nem hiszem, hogy ennél sokkal több ideje volna. Olyan sok mindent lehet még csinálni együtt: edzeni, olvasni, kirándulni, elmenni egy kulturális programra. És mindezek ugyanúgy kellenek, mint az örömteli szex. 

A jóga elsősorban az egynesúlyról szól, és ahogy az életünk és kapcsolataink különböző aspektusait sikerül kiegyensúlyoznunk kívül, azzal párhuzamosan a belső egydensúly is egyre jobban beáll. Sajnos túl sok jógit látok, akinek vagy nem működik a partnerkapcsolatan, vagy ha van is, túlzottan önzővé tette a jóga gyakorlása, ami elsősorban ugye egy individuális út, és nem akar például gyereket vállalni, ami szerintem valahol szoros kapcsolatban van pszichológiailag is a szexualitással. 

Szóval érdekes, helyenként megmosolyogtató dolog ez a tantra, de azért itt sem érdemes elveszíteni a józan eszünket, és belelovalni magunkat egy újabb függőségbe. Ugyanis ha függővé válunk tőle, akkor a szex ugyanúgy romba dönti és eltorzítja a személyiségünket, mint a drog, amelybe a frusztráció és a problémák, konfliktushelyzetek elől menekül a legtöbb ember. Sokkal jobban tesszük, ha a szexualitásban a szeretetünket és felelősség-vállalásunkat fejezzük ki, és nem valamiféle földön túli boldogságot keresünk benne, vagy a belső feszültségeink feloldását.

1 megjegyzés:

Virabhadra írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.