2013. április 1., hétfő

Paleó vs Vegán?

Sokféle "egészséges" vagy "reform" vagy nem is tudom, minek nevezzem, irányzat van mostanában a táplálkozásban. Az egyik ezt nem eszik, a másik azt, és mindenki az egészség, a hosszú élet és a boldogság titkát reméli megfejteni a táplálkozás segítségével. Egyet leszögezhetünk, valóban nem mindegy, hogy mit eszünk, és mit nem.  A jóga tanítása szerint a táplálékok nem csak fizikai, de tudati, illetve karmikus szinten is hatást gyakorolnak ránk, vagyis egy jógi esetében is cél az, hogy egészségesen, harmonikusan tudjon táplálkozni, hiszen az önmegvalósításhoz sok időre és egészéges testre lesz szüksége, a hosszan tartó meditációknak pedig még inkább előfeltétele a "gyémántkeménységű" test és a kikezdhetetlen egészség. Mai blogbejegyzésemben a számos különböző táplálkozási irányzat közül vizsgáljuk meg a talán két legnépszerűbbet, a paleo és a vegán táplálkozást, valamint nézzük meg, hogy egy jógi számára melyik elfogadhatóbb, célravezetőbb.

A paleó étkezésről már több bejegyzést is írtam, alapelve az, hogy az emberi szervezet 200 ezer év alatt nem tudott alkalmazkodni evolucionálisan a mezőgazdaságban termelt és élelmiszeripar által feldolgozott élelmiszerekhez, ezért vissza kell térnünk ahhoz a táplálkozási formához, legalábbis ahhoz közelíteni, amit az ősemberek folytattak a paleolit korszakban, hiszen milyen egészségesek, műveltek, szépek és hosszú életűek voltak, és igazán maradandó kulturális értékeket hagytak hátra barlangrajzok formájában! :-) Mindettől eltekintve, maradjunk a tényeknél. A paleo táplálkozás 60-70% hús és hal fogyasztását írja elő, lévén őseink vadásztak és halásztak ugyebár. Emellett csak zöldség, gyümölcs, illetve olajos magok fogyasztását írja elő, mivel a kőkorszakban ugye nem volt mezőgazdaság, és ezért a gabona és hüvelyes fogyasztása nem természetes az ember számára. 

A vegán étkezés hívei minden állati eredetű élelmiszert kizárnak az étkezésükből, így a húst, halat, tojást és a tejterméket, sőt, egyesek még a mézet is. Itt is vannak erkölcsi, érzelmi, és tudományos, táplálkozás-élettani érvek, mint ahogyan a paleó esetében is. A vegánok között elkülöníthetők a nyers vegánok, ők nagyjából kihagyják a gabonákat és a hüvelyeseket is, bár nem ellenzik annyira szigorúan, mint a paleó-hívek.

Nos, nézzük meg, mi a közös, illetve az eltérő a két csoportban. Mindkét csoport kerüli a tejtermékek fogyasztását, azzal érvelve, hogy minden élőlény csak újszülött korában képes megemészteni a saját anyja tejét, más állatfajét viszont egyik sem fogyasztja. Emellett a tejgazdaságokban tartott tehenek tejének magas az ösztrogénszintje, így a például a tofuhoz képest sokkal több ösztrogént visz be a szervezetébe a tejtermékekkel az, aki rendszeresen fogyasztja. Ez pedig növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ezen kívül a tejtermékek inzulin-indexe is igen magas, ami ugye növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A laktóz-érzékenység már elcsépelt téma, de a tejben és savanyított tejtermékekben, sajtban, túróban nagy mennyiségben található kazein is egy nagyon lassan és nehezen emészthető fehérje (talán még lassabban emészthető a hús fehérjéinél, bár ettől még a hús nem válik táplálékká a szememben). 

A másik közös tényező a feldolgozott élelmiszerek kizárása az étrendből, ami szerintem teljesen jogos és értelmes dolog. Az élelmiszeripar története ugyanis legfeljebb száz-százötven évre tekint vissza, és ezalatt annyi vegyszerrel sikerült telepakolni az ételeinket, ami miatt állítólag már az emberi hullák is sokkal lassabban bomlanak le, mint kétszáz évvel ezelőtt. Csupán néhány illusztris tagja az élelmiszeripari adalékoknak: aszpartám (zéró kóla és egy csomó édesített étel-ital), transz-zsírok (kekszek, müzli-szeletek, csomagolt édességek), nátrium-glutamát (ízfokozóként szinte mindenben benne van), ja és ne feledkezzünk mag a finomított cukorról, fehérlisztről és a módosított kukoricakeményítőről, ami szerintem már csak a legrutintalanabbak nem vesznek észre egy élelmiszer címkéjén.

A cukornál álljunk meg egy pillanatra. Bár kétségkívül több tucatnyi betegség kialakulásának kedvez a magas és főleg a finomított, rostmentesített cukorbevitel, mind az ájurvéda, mind a kínai orvostudomány szerint az emberi szervezetnek mind a hat (öt) ízre szüksége van ahhoz, hogy egészséges és harmonikus lehessen. Ebbe az édes íz is beletartozik. Nos, a vegánok és a paleósok is a gyümölcsfogyasztással oldják meg az édes íz bevitelét, mivel minden más formában (még a túl sok méz is) a cukrok és cukortartalmú éálelmiszerek glikémiás indexe nagyon magas. A gyümölcsben lévő rost csökkenti az inzulin-reakciót és így védi a szervezetet a vércukorszint hirtelen emelkedésétől. Persze a mértéktelen mennyiségű édes gyümölcsből álló turmixokat és az aszalt gyümölcsöket azért ne fogyasszuk kilószámra, de minden más édesítőszer, beleértve az agavé-szirupot, nádcukrot, barnacukrot, fruktózt és a mesterséges édesítőket nem is említve, felejtős. A Stevia vagy a Xilit (nyírfacukor) még elfogadható, bár az sem mindegy, mibe keverjük őket bele.

A gabonafélékkel szemben a legnagyobb kifogás a glutén-tartalom szokott lenni. Ez a búzára, rozsra és az árpára igaz, így van számos gluténmentes gabona is, például a zab vagy a rizs is. Szóval ha valaki gluténmentesen akar táplálkozni, annak még nem kell azért minden gabonát kizárnia. a quinoa például egyenesen a superfood-kategóriába tartozik. A gluténérzékenységre léteznek tesztek, de egyes feltételezések szerint előbb-utóbb az is érzékennyé válhat rá, ha túl sokat fogyasztja, akinek nincs rá genetikai hajlama. A glutént az autoimmun betegségekkel, a cukorbetegséggel és az irritábilis bélszindrómával hozzák kapcsolatba, és a paleók szinte minden gabonával együtt kizárják a fogyasztásból.

A hüvelyeseket a vegánok általában nem zárják ki, viszont a paleósok kerülik, lektin- és fitát-tartalmuk miatt. Ezek a vegyületek növelik a bélfal áteresztő-képességét, és ezzel az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. Lektin egyébként a burgonyában és a paradicsomban is található, a szójában pedig kifejezetten sok van belőle. Egyébként a glutén is a lektinhez hasonlóan viselkedik, illetve a fitátok akadályozzák a vas, magnézium, kalcium és cink felszívódását. 

Szendi Gábor egyébként is kedvenc szerzőim közé tartozik, és miután honlapján lehúzta a gabonákat és az összes hüvelyest, még a szóját is lapátra teszi. 

Ha viszont egy vegán mindezeket az ételcsoportokat kizárná az étkezéséből, akkor bizony nem hiszem, hogy túl sok izommunkára vagy fizikai erőkifejtésre lenne képes. Szóval marad a dilemma: paleó vagy vegánság?

Egy jógi számára szerintem egyértelmű a válasz, hiszen a jógi inkább pránával táplálkozik, ha arról van szó, de nem hajlandó más állatok életének kioltása árán ételhez jutni. Az ahimszá elve minden orvosi és tudományos kutatás felett kell, hogy álljon.

A paleó étkezés által előírt magas húsfogyasztásnak egyéb környezeti hatásai is vannak. Ha ugyanis az emberiség felhagyna a hús és hal fogyasztásával, és átállna a vegán étrendre, megállítható lenne az a környezeti katasztrófa, amiért domináns részben az állattartó és tejtermelő ipari gazdaságok, az állatokat és tejüket feldolgozó élelmiszeripar és a nagyüzemi halászat a felelős. Ha így folytatjuk, földünkön ötven éven belül nem marad elegendő mennyiségű ivóvíz, száz éven belül pedig annyi termőföld, hogy akár még elegendő növényi élelmiszert is lehessen termelni a jelenlegi populáció számára. A húsfogyasztás miatt ugyanis a szántóföldek java részén jelenleg takarmánynövények, elsősorban kukorica termelése folyik, ami természetesen génkezelt.

Szendi Gábor akkor rúgja a legnagyobb öngólt magának, amikor a szója és a kukorica veszélyeit ecseteli, elfeledkezve arról, hogy ha valaki nem jóféle házi füvön nevelt bio marhahúst vesz, akkor bizony java részt génkezelt kukorica- és szója-takarmánnyal etetett állatok hulláit fogja jóízűen falatozni, abban a reményben, hogy ettől olyan egészséges lesz, mint egy ősember.

Úgyhogy én azt gondolom, a jógiknak érdemes a vegán étrend felé kacsingatni, én is azzal kísérletezem jelen pillanatban. Bár a hindu tradíció nem tiltja a tejtermékek fogyasztását, Indiában is vannak jógik és szádhuk, akik önként lemondanak róla. A növényeken belül pedig lehet kísérletezni, a fentiekből ugyanis kettő dolog derül ki: Egyrészt az ember mindig tud többet és többet tanulni az élelmiszerekről és azok hatásairól, másrészt azt, hogy tulajdonképpen úgysem lehet száz százalékosan egészségesen táplálkozni, tehát inkább a személyes szükségleteink figyelembe vételével történő optimális étrendre kell törekedni. Egy rendszeres sportolónak mindenképpen fontos a megfelelő mennyiségű fehérje bevitele, ezért nem mindegy, hogy a növények közül miből mennyit eszik. A superfoodokkal is érdemes kísérletezni, mert én is akkor gondolkodtam el a tejtermék elhagyásán, amikor rendszeresen beiktattam étrendembe a superfoodokat (chia, hemp, virágpor, maca, acai, stb.stb.) 

Az élet egy kísérlet, viszont az embernek kell, hogy legyenek elvei és értékrendje is. Manapság már csak azért sem lehetne ökológiai szempontból megvalósítani a paleo étrendre történő tömeges átállást, mert alig maradt vad az erdőkben, hiszen erdő is alig maradt. Az ipari minőségű és mennyiségű hús fogyasztása pedig szerintem nem előrelépés, hanem inkább visszalépés a spirituális evolúció és a környezet-tudatosság lajtorjáján. Aki pedig nem tartja tiszteletben az állatok lelkét, azt szerintem már csak egy lépés választja el attól, hogy az embertársait is élelmiszernek tekintse. Ha paleókon múlna, nem lenne messze az ideje annak, amikor a vegánok húsa lenne a legértékesebb csemege.







17 megjegyzés:

bonianna írta...

Etikai vegánként nem fogok elfogulatlan véleményt mondani, de talán ettől még igaz, amit írok.
Érdemes megnézni, mennyi pénz van a paleolit irányzatban. Mennyiért adják a könyveket és mennyibe fáj egy belépő egy előadásra.
Vegánként mi csupa ingyenes rendezvényt szervezünk, s az én nemrég megjelent könyvem (Bonifert Anna. Állatvédők Könyve) is annyiba kerül csupán, amennyibe a nyomdaköltség volt nekem.
Egy valódi vegán nem magáért teszi, hanem azért HOGY NE ÁRTSON MÁSOKNAK.
Nem az ősemberekhez szeretnénk hasonlatosak lenni. Egy jobb világot szeretnénk, ahol egyre kevesebb és kevesebb az erőszak. Ahol az emberek nem élnek vissza az erőfölényükkel. Ahol az ember és a természet békében él.
Ennek egy igen kellemes mellékhatása, hogy tök egészségesek vagyunk. De sokkal inkább annak örülünk, hogy ez egy ökológiailag fenntartható életforma!
www.veganallatvedelem.blogspot.com

zoli írta...

80/10/10 ? (Douglas Graham)
Elvileg superfoodokra sincs szükséged :)

tűzkő írta...

Szerintem meg a paleot a húsipar találta ki, mert már túlságosan kezdett elharapódzni a vegetarianizmus. A maglisztek meg a másik. Régebben kidobták, mikor kisajtolták belőle az olajat, most meg méregdrágán árulják a paleosoknak. Persze, hogy sokan egészségesebbek lesznek, mikor elhagyják a cukrot, a tejet meg a glutént meg a feldolgozott cuccokat. De a többi szerintem csak porhintés. Hogy állati hulláktól meg nem tudom hány százalék zsírtól lennének olyan jól? Ugyan már!

Gál Janó :) írta...

Üdv :)
Különben érdemes elgondolkodni, hogy a húsevő ember két pofára zabálja más élőlény testét, akit még esetleg ő is nevelt fel, etetett, gondoskodott róla addig, amíg úgy nem döntött hogy elfogyasztja, azon morfondírozik, hogy milyen rettenetes világ is ez, ahol az egyik ember kihasználja, kifosztja a másikat saját jóléte érdekében.

Slan írta...

Üdv :)
A növényevő ember is "két pofára zabálja más élőlény testét, akit még esetleg ő is nevelt fel, etetett, gondoskodott róla addig, amíg úgy nem döntött hogy elfogyasztja". Egyébként érdemes elolvasni néhány könyvet a témában, mielőtt kommentelünk, mint ahogy azt a szerző meg is tette :) Szerintem a legnagyobb probléma ökológiai szempontból nem az, hogy húst vagy növényt eszünk, hanem a pazarlás, ami a világ minden részén folyik, s a növekvő gazdasági mutatókhoz nélkülözhetetlen, hogy így legyen. Amíg ez nem változik addig...

Névtelen írta...

A paleo inkább egy étrend, a vegán inkább egy életfelfogás. Lényeges különbség.

Slan írta...

A paleo inkább egy életmód. Szendi mindig három pillérre hívja fel a figyelmet, ami a természeti népekre is jellemző. Ezek közül az egyik az étrend. A másik a mozgás, mi ugye egy természeti nép lételeme. A harmadik pedig a napfény, ami megint alap. Bár külön-külön is hatékonyak, de a három együtt lehet csak igazán eredményes.

Gauranga Das írta...

Ez tetszik: étrend-mozgás-napfény. A magam részéről erőszakmentes táplálkozás, jóga+street workout és trópusi napfény, de minél több! :-) Lehet európai is, csak már legyen!

Névtelen írta...

Igen, a paleo egy életmód. Csak nincs mögötte lelki-szellemi háttér is, mint a vegánoknál.

Kornélia Debreceni írta...

Jó reggelt!
Tök jó írás, megint. Aktuális volt egy ilyen összehasonlítás. Az, aki ma még mindig a húsevést képes terjeszteni csakis egy dologért teheti....iszonyú marketing szagú az elejétől fogva. Közbe meg olyan, mintha az almára ráírnánk, hogy 'vegan food' és eladnák tripla áron. A fotó brutális! Durva, de ja. Tetszik.
Köszi!
vegán

erszenyk írta...

Nekem nem jött be a paleo, s bár rövid távon működött (néhány kilót fogytam, nem éreztem magam nehézkesnek), hosszabb távon visszajöttek a kilók, és már az egészségi állapotomat is zavarosabbnak éreztem. A szénhidrátmentes táplálkozásnak van egy nagy hátránya: mivel a szervezetünk szénhidrátokból és aminosavakból építkezik, az izmokat is aminosavakból építi föl (és nem állati fehérjéből), így ha energiára és alapanyagokra van szüksége, elkezdi bontani az izomzatot is. Ez már rövi idő alatt észre vehető volt saját magam kapcsán is. Visszatértem a vegán táplálkozáshoz, néha-néha fogyasztva mellette természetes állapotú sajtot, még ritkábban (inkább csak vendégségben) egy kis húst, sokkal jobban érzem magamat a bőrömben.

Kisbuddha írta...

Szia! Annyit hozzá szeretnék fűzni, hogy a cukor károsabb az édesítőszereknél. Néha olvasom, hogy a édesítőszerek milyen elváltozásokat okoznak. Ez abban az esetben igaz, ha az ember által egy élet alatt elfogyasztott "töménysének" megfeleő édesítőszert befecskendezik egy kísérleti állat szervezetébe. A hétköznapi táplálkozásban a mesterséges édesítőszer fogyasztása kevésbé veszélyes mint a cukor, a hús, a tej, vagy a finomított szénhidrát fogyasztása. Érdekes módon ezek ellen nem folytatnak kampányt az életmód-lobbisták.

Aniko írta...

En nem akarok olyan "egeszseges" lenni, mint az osember. Az atlageletkor 30 ev volt...

Frigyes Zsolt Hips írta...

Szerintem a csomagolóanyag okoz ökológiai katasztrófát. Véleményem szerinte mindent lehet enni nyersen (azaz feldolgozás, tartósítószer, adalékanyag és színezőanyag mentesen). A táplálék 4,5 md éve nyersen az igazi. Még a levegőben lévő oxigén molekula a legalapvetőbb táplálék, mert nélküle két percig sem bírnánk (csak a növények élnék túl). Dr. Hips Frigyes Zsolt +36 20 316 24 42

Hussan írta...

Kedves Gauranga Das!
A vegán nem egy irányzat, hanem egy gondolkodásmód, egy etikus hozzáállásra épülő életmód. Az egész az állatok rabszolgasorban tartása, erőszakos, és embertelen körülmények között tartása, szállítása, és megölése elleni fellépésről szól. Ehhez jön hozzá az, hogy nem csak nem fogyaszt, de nem is használ semmilyen állati eredetű terméket. Nem hord bőr, selyem, toll ruhát, nem használ ezekből készült ágyneműt, bútort semmit. Bojkottál minden olyan terméket is, amit állatokon teszteltek..
Remélem nem veszi tiszteletlenségnek, hogy kijavítom, de mindenképp tudnia kell, és mindenki másnak is, hogy a vegán nem "az egészség, a hosszú élet és a boldogság titkát reméli megfejteni a táplálkozás segítségével."

"A vegán étkezés hívei minden állati eredetű élelmiszert kizárnak az étkezésükből, így a húst, halat, tojást és a tejterméket, sőt, egyesek még a mézet is."

A vegán étkezés hívei a vegánok. A mézet nem egyesek, hanem minden vegán kizárja, hiszen a méz is az állatok kirablása által jut el hozzánk az asztalra.

"A vegánok között elkülöníthetők a nyers vegánok, ők nagyjából kihagyják a gabonákat és a hüvelyeseket is, bár nem ellenzik annyira szigorúan, mint a paleó-hívek."

Személy szerint nem tudok, és nem is olvastam ilyesmiről sehol, hogy a nyers vegánok ellenzik, illetve kihagyják a gabonákat, illetve a hüvelyeseket az étrendjükből.
http://www.nlcafe.hu/gasztro/20151106/vegetarianus-burger-recept/
Az alábbi linken hüvelyesekből készült vegán burgerek láthatóak.
Ezenkívül pedig ott van még a szejtán is, aminek a másik neve búzahús.

"A másik közös tényező a feldolgozott élelmiszerek kizárása az étrendből, ami szerintem teljesen jogos és értelmes dolog."

Nem hallottam még ilyenről, kivéve a nyers vegánoknál. A vegánok ugyanúgy megveszik a boltban a különböző pástétomokat, tej-, sajt-, húspótló készítményeket. Azok pedig sok esetben feldolgozott élelmiszerek.

A cukorral kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy nagyon sok vegán nem táplálkozik a legegészségesebben. Náluk nem az egészséges táplálkozás az alapvető, hanem az állati eredetű dolgok 100%-os bojkottja!

A lektinek és a fitátok vannak megemlítve a hüvelyesekkel kapcsolatban.
Ezen a linken ezt nem erősítik meg, és itt ráadásul találhatóak, küföldi források is. Fitátokról most nem nagyon találtam semmit, de utána fogok nézni, mert engem is érdekel.
http://napitaptudas.blog.hu/2016/06/28/kell-e_tartanunk_az_etelek_lektintartalmatol

Hussan írta...


Slan nevű felhasználó Gál Janónak írt válaszára:
úgy gondolom, hogy ez a visszavágás teljesen felesleges, még ha a hasonlóság
miatt talán jogosnak tűnhet. Viszont összehasonlíthatatlan az az
erőszakosság és brutalitás, ami a hús-, tej-, és tojásiparban folyik a színfalak mögött. Emellé nyugodtan odatehetjük még azt a nagyfokú pusztítást, ami ezzel együtt jár. Az "érdemes elolvasni néhány könyvet" megjegyzéshez pedig csak annyit, hogy ez mindenkinek hasznára válna. Talán azoknak a hozzászólóknak is, akik ezt ajánlják másoknak. Minél több választ kap az ember, annál több kérdés fogalmazódik meg benne.. Folyamatosan fejlődünk, az ember sosincs készen teljesen..

Kedves Slan!
Őszinte leszek, Szendi Gábor munkásságát nem ismerem annyira, hogy bármilyen kritikát megfogalmazzak vele szemben. Viszont szerény véleményem szerint a három alappillér közül az étrend nem feltétlen a legjobb a paleo életmódnál.
A mozgás és a napfény logikus, és mindenki számára egyértelmű hatásai ismertek. Viszont a táplálkozás alapjául venni a húst, szerintem egy tévút.
Főleg, hogy ha az ember egy kicsit utánanéz a dolgoknak.
Ajánlanám mindenkinek a figyelmébe a következőket:

https://youtu.be/mLk0hYiX_Ak
https://youtu.be/Ojzi9rcqXzQ
https://youtu.be/N80ocuZe40Y

Olvasásra pedig ezt a művet:
https://www.libri.hu/konyv/thomas_m_campbell.kina-tanulmany.html

Hussan írta...


Dr. Hips Frigyes György!
"Szerintem a csomagolóanyag okoz ökológiai katasztrófát."
Természetesen ezzel teljesen egyetértek, viszont Önnek is ajánlom a fenti videókat, hogy a csomagolóanyagokon kívüli egyéb ökológiai katasztrófa okok is világossá váljanak..

"Véleményem szerinte mindent lehet enni nyersen (azaz feldolgozás, tartósítószer, adalékanyag és színezőanyag mentesen)."

A legtöbb étel valóban elkészíthető, illetve fogyasztható mindenféle brutálisabb feldolgozás nélkül is, de a húst azért kiemelném, mert arra ez nem feltétlen igaz. Sokan ezért sem tartják természetes tápláléknak, sőt tápláléknak sem.

Remélem, hogy senki nem veszi támadásnak, hogy kijavítottam, vagy úgy szóltam hozzá a dolgokhoz, mintha ki akarnám oktatni, szó sincs ilyesmiről.
Ha a stílusom esetleg bárhol nem a megfelelő volt, akkor azért elnézést kérek. Általában igyekszem normális stílusban kommunikálni, bízom benne, hogy ez most is sikerült! Legmélyebb tisztelettel:


Husi Sándor