2010. szeptember 24., péntek

Szattvikus étrend á la Pattabhi Jois

Astangini tegnapi blogbejegyzése nyomán diskurzus kezd kialakulni arról, hogyan fér össze a húsevés és a jóga gyakorlása. Szerintem sehogy, de persze aki szerint igen, az általában fabrikál hozzá érveket is, miszerint "Az emberi szervezetnek szüksége van a húsra", "Nem Indiában élünk", vagy a legvadabbak egyenesen kijelentik: "Az állatok áldásban részesülnek, ha testük az enyémet táplálja." 


Mindamellett, hogy én filozófiailag, erkölcsileg és vallásilag is meggyőződéses vegetáriánus vagyok, azt is gondolom, hogy a vegetáriánus étrend sokkal egészségesebb és természetesebb az ember számára, mint a húsfogyasztás, és egy vega vagy laktovega semmilyen tápanyagtól nem fosztja meg magát, ha nem eszik húst, halat és tojást. Nem akarok persze megint kirekesztőnek hangzani, szóval igen, egy húsevő is elkezdhet jógázni, de azt gondolom, ha már egy kicsit komolyabban beleássa magát a témába, netalán arra vetemedik, hogy oktatni is kezdje a jógát, akkor szerintem kötelező átállni a vega étrendre. 


Én legalábbis az összes Atmás oktatótól megkövetelem ezt, és ez a jövőben is így lesz. Ha valaki olvasta a klasszikus jóga-irodalmat, akkor szerintem egyértelmű a számára, hogy a jóga filozófiájával és az ahimszá elvével csakis a vegetáriánus étrend egyeztethető össze. Tehát egy nem vegetáriánus jóga-oktató szerintem legfeljebb sportedzőnek tekinthető, ám a jóga spirituális és elméleti askeptusai hiteles gyakorlójának és közvetítőjének semmi esetre sem. Punktum. 


És most jön akkor a beígért idézet Pattabhi Jois Yoga-mala című könyvéből, lévén ez egy astanga-blog. Az astanga-gyakorlók és oktatók előszeretettel hirdetik magukról, hogy "as taught by Sri K. Pattabhi Jois", vagy "Pattabhi Jois hagyományai szerint". Viszont néha úgy tűnik, hogy a vinyásza számoláson meg a kezdő és befejező mantrán kívül nem sok minden mást tettek a magukévá Pattabhi Jois tanításai közül. Tehát:


"A jóga gyakorlója számára az étkezéssel, nemi élettel és beszéddel kapcsolatos szabályok nagyon fontosak. Az ételek között a szattvikusnak (tisztának) nevezett ételek a legjobbak. Nem szabad azonban túl sok zöldséget enni. Az ájurvédikus írások szerint "sakéna vardaté vjádhih" [A zöldségek által kiterjed a betegség], és a jóga-írások is alátámasztják, hogy a zöldségek nem előnyösek a jóga gyakorlói számára. A búza, a kígyótök, a joghurt, a mungóbab, a gyömbér, a tej és a cukor azonban a legjobbak. Valójában azok az ételek, amik növelik az élethosszt, a szattvikus tulajdonságokat, valamint az erőt, egészséget, boldogságot és szeretetet; amiket könnyű megemészteni, és amelyek természetesek, valódiak és az évszaknak megfelelőek - ezek a legalkalmasabbak, mivel érdemesek arra, hogy felajánlják őket Istennek.


A savanyú, sós vagy fűszeres ételek viszont nem tesznek jót a test egyetlen részének sem, és nem szabad sokat fogyasztani belőlük. Ha egy ember étele tiszta, akkor az elméje is tiszta lesz, mivel az elme minden étel minőségét felveszi, amit fogyasztunk, ahogy az Upanisadokban áll: áhára suddhau szattva suddhih/szattva suddhau dhruvaszmritih [Amikor az étel, amit megeszünk, tiszta, akkor az elménk is tiszta lesz/amikor az elménk megtisztul, akkor az emlékezetünk megszilárdul.] 


A jóga gyakorlójának ezért csak szattvikus minőségű ételeket szabad fogyasztania. Azokat az ételeket, amelyek szenvedélyessé tesznek, vagy az elme sötétségét idézik elő, vagy amelyek húsosak és hizlalóak, sohasem szabad fogyasztani, és a mámorítószerekről, a dohányzásról és hasonlókról is le kell mondani. 


Csak a hasunk felét szabad megtöltenie az ételnek, amit megeszünk. A fennmaradó fél negyedét a víznek kell átadni, az utolsó negyedet pedig meg kell hagyni a levegő mozgásának. Túl sok ételt enni, vagy nem enni semmit; túl sokat aludni, vagy nem aludni semmit; túl sok nemi életet élni; vagy nemkívánatos vagy kultúrálatlan emberekkel vegyülni - mindezeket amennyire lehetséges, fel kell adni, mivel akadályok a jóga gyakorlásában. Az evéssel, alvással és a többivel kapcsolatos szabályozást nagyon fontos betartani."


Hát ennyi. Érdekes, hogy ma a (vega) jógások között nagyon sok a nyers vegán, bár Pattabhi itt azt írja, hogy nem ajánlott túl sok zöldséget fogyasztani. Ugyanis a zöldség nem szattvikus, hanem inkább radzsaszikus. A szattvikus ételek a gabonafélék, a tejtermék és a gyümölcsök. Persze ha valaki amúgy is el van hízva, akkor azért ez nem biztos, hogy megfelelő étrend lesz, úgyhogy bátran belevehetünk némi zöldséget, szerintem nem akkora vétség, mint az echte húsevés. 

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Gauranga!

Mivel úgy látom, hogy te nem veszed az írásaimat támadásnak, és azt sem várod el, hogy csak feszes vigyázzállásban, ütemesen tapsolva olvassuk a blogodat, ezért újból bátorkodnék néhány gondolatot hozzáfűzni ehhez az írásodhoz.

Először is, ha valaki egy hiteles hagyományvonal követése nélkül, pénzszerzési céllal, szaunába zárkózva oktat fitneszjóga-mutatványokat a nebulóknak, ezzel már önmagában olyan szinten veszi semmibe a klasszikus jóga előírásait, hogy nem oszt, nem szoroz az, hogy eszik-e húst. :)) Még mielőtt bárki félreértené: természetesen nem arról van szó, hogy ne lenne létjogosultsága a Velvet-jóga szcénájának, vagy bármilyen szinten elítélném az ezt oktatókat, nyilván ennek tanítását is lehet abszolút korrekten és elismerésre méltóan csinálni. Röviden ennyi erről a véleményem.

Ami a konkrét felvetést illeti, szerintem nem lehet erre egyértelmű választ adni, hogy helyes-e a húsevés a jógagyakorló, -oktató részéről. Pl. Satyananda sem várta el tudtommal a tanítványaitól a vega táplálkozást, de Maheshwarananda már javasolja, és a beavatottaknak kötelezővé is teszi etikai okokból. Bhikram viszont azt tanította, hogy mindent lehet, de mértékkel, ami szintén teljesen korrekt a nyugati élettan szempontjából. Szerintem nem kéne túlmisztifikálni ezt a dolgot, a régi írásokban a húsevés tiltásának egyrészt etikai (és nem vallási, mivel a rádzsa jóga vallások és filozófiák fölött áll, legfeljebb az oktató erőlteti bele néha a saját választott vallását, de ebbe most ne menjünk bele, mert ez egy hosszabb téma lenne), másrészt nagyon is gyakorlati szerepe volt: a dél-indiai klímán ugyanis elég nehéz lett volna megoldani a hús biztonságos tárolását, viszont bőséges és jó minőségű vega táplálék állt rendelkezésre. Nem is beszélve arról, hogy a kevés húsfogyasztás valóban megkönnyíti a nehezebb ászanák végrehajtását, illetve a hosszabb üléseket, ahogy azt te is írtad máshol.

A megfelelően összeállított vega táplálkozás természetesen jó dolog, és élettanilag sem ellenjavallt. Viszont a bűntudatkeltésen és tiltáson alapuló, erőszakos propaganda a vega táplálkozás mellett, amit szerintem te is folytatsz, sokkal inkább jogos és ösztönös ellenkezést szül, épp ezért értelmetlennek tartom. Szerintem ha valaki csak külső hatásra (pl. vallási előírás, vagy mert (állítólag) trendi) próbál hirtelen átállni a vega táplálkozásra, akkor jó eséllyel kudarcra és csalódásra van ítélve a dolog. Természetesen a jógagyakorlás előrehaladtával többnyire felébred a belső igény a vega táplálkozásra, ekkor már nem fog különösebb gondot okozni az átállás.

Üdv:Vy

Dóra írta...

Kedves Vajrayogi!
Mi az hogy valaki divatból lesz vegetáriánus? Szerintem ilyen nincs... Az csak jó ha valakinek bűntudata van ha húst eszik, mivel bűnt követ el. Összességében én örülök bárki bármilyen okból nem eszik húst,hiszen annál kevesebb ártatlan állatot mészárolnak le!

Durga Devi

Dóra írta...

Tudtommal a föld felett növő zöldségek szattvikusak.pl zöld levelesek