2009. november 9., hétfő

A selyemfonál

egy újabb részlet Gregor Maehle könyvéből:

A jóga nyolc ága, és a köztük lévő kapcsolat

Patandzsali szerint a jógának nyolc "ága" vagy "testrésze" van. Azt, hogy ezek miként kapcsolódnak össze, a következő történetből érthetjük meg:

Volt egyszer egy házaspár, akik boldogan éltek együtt egy országban, amelyiknek volt egy igazságtalan uralkodója. A király megirigyelte a boldogságukat, és egy börtöntoronyba záratta a férfit. Amikor a felesége eljött éjszaka, hogy meglátogassa, a férfi azt mondta neki, hogy másnap este térjen vissza egy hosszú selyemcérnával, egy erős cérnával, egy madzaggal, egy kötéllel, egy katicabogárral és egy kis mézzel. Bár nem értette a kérést, másnap este a felesége minden kért eszközt elhozott.

Akkor a férje megkérte, hogy kösse a selyemcérnát a katicabogárhoz, és a csápjait kenje be mézzel. Utána helyezze a katicabogarat a torny falára fejjel fölfelé. Amikor a katicabogár érezte a méz illatát, elkezdett fölfelé mászni, hátha többet is talál. Közben húzta magával fölfelé a selyemcérnát. Amikor a torony tetejre ért, a férfi megfogta a selyemcérnát, és leszólt a feleségének, hogy kösse hozzá az erős cérnát a másik végéhez. Amikor felhúzta az erős cérnát, akkor azt is kikötötte, és azt mondta a feleségének, hogy kösse hozzá a madzagot. Amikor megvolt a madzag, a többi már gyorsan megtörtént. A madzaghoz kötött kötelet felhúzta, és odakötötte a toronyhoz, majd lemászott, és kimenekült.

A házaspár természetesen a jógikra utal. A börtöntorony a feltételekhez kötött létezést képviseli. A selyemcérna a test megtisztítását képviseli az ászana-gyakorlás által. Az erős cérna a pránajámát, vagyis a légzés kiterjesztését képviseli, a madzag a meditációt, a kötél pedig a szamádhit, a tiszta létezés állapotát. Ha elkapjuk a kötelet, akkor felszabadulhatunk a feltételekhez kötött lét alól.

Patandzsali nyolc angája a következőképpen kapcsolódik az Astanga vinyásza gyakorlásához:

Az első ág az etikai szabályok gyakorlása, amelyik biztosítja, hogy a jógi harmonikus kapcsolatban van a környező társadalommal. Az erkölcsi tilalmak: erőszakmentesség, igazmondás, nem-lopás, házastársi hűség, és a mohóság feladása.

A második ág olyan előírásokból áll, amelyek biztosítják azt, hogy a test és az elme nem szennyeződik be, miután már meg lett tisztítva. A jógában a tisztulás nem a puritán életmódra utal. Inkább az elme és a test "beszennyezhetőségére" vonatkozik. A "beszennyezhetőség" a testnek, illetve az elmének az a hajlama, hogy felveszi a környezetből származó lenyomatokat, hatásokat. Az előírások a fizikai és mentális tisztaság, az elégedettség, egyszerűség, a szent szövegek tanulmányozása, és a Legfelsőbb Lény létezésének elfogadása. Az első két ágat kezdetben külsőleg alkalmazzák, és ezek alkotják azt az alapot, ahonnan a gyakorlást megkezdjük. Ha már szilárddá válunk a jógában, akkor második természetünkké válnak, vagyis természetesen előjönnek.

A harmadik ág az ászana. A valódi természetünk megismerésének számos akadálya nyilvánul meg a testünkben, például a betegség, tunyaság és a tompaság. A test jelentős mértékben befolyásolja, és, ha rossz állapotban van, akkor megzavarja az elme és az intellektus működését. A jóga-ászanák gyakorlása által a test "erős és könnyű lesz, mint egy oroszlán teste", hogy Sri Pattabhi Jois-t idézzük. Csak ebben az esetben fog ideális eszközként működni a jóga ösvényén."

Ez utóbbival kapcsoaltban megjegyezném, hogy sok esetben az ászana gyakorlása, annak fizikai aspektusai és eredményei túldimenzionálttá válhatnak az olyan emberek esetében, akiknél a spirituális ébredés még nem következett be a megfelelő mértékben. Persze a jóga gyakorlása ekkor is fokozatosan hozzásegít a felsőbbrendű tudatállapothoz, de óvatosnak kell lennünk a narcisztikus önimádattal, hiszen a jóginak a ragaszkodások fölé kell emelkednie. Ehhez egy praktikus módszer, ha az ászana-gyakorlás mellett a magasabb aspektusok gyakorlását is beiktatjuk (pránájáma, meditáció, mantrázás, kirtana, filozófiai könyvek tanulmányozása).

2 megjegyzés:

Dézi írta...

És a katica, akinek a csápjai be vannak kenve mézzel, az a jógaoktató?
(Dézi)

Balogh Erika írta...

Ez jó! Lehet. Vivékánanda A Rádzsa jógában méhet ír. A selyemszál ott a lélegzet, majd az idegszál, a gondolat, és végül a prána . Mindenesetre jópofa a hasonlat.