2009. május 31., vasárnap

Astanga mantrák magyarázata

Pranáma-mantrák (kezdő mantrák)
vandé gurúnám csaranáravindé
szandarsita szvátma-szukhávabódhé
nihsréjaszé dzsángalíkájamáné
szamszára-háláhala-moha-sántjai

ábáhu purusákáram
sankhacsakrászi-dhárinam
szahaszra-siraszam svétam
pranamámi pata
ndzsalím

A fenti kettő mantrát az astanga-gyakorlás előtt szokták elmondani. Az első mantra Sankarácsárja Jóga-tárávalíjának nyitó verse. A következőképpen lehetne lefordítani:

vandé - leborulok, imákat ajánlok; gurúnám - a guruknak, vagyis a mesterek láncolatának; csarana-aravindé - lótuszhoz hasonlatos lábaiknak; szandarsita - akik megmutatják, megnyilvánítják; szva-átma - a saját önvalónk, a transzcendentális lélek; szukha - boldogság, öröm; avabódhé - a felébresztése, megvalósítása; nihsréjaszé - a végső java érdekében; dzsángalíkájamáné - kígyó-szelídítő formájában; szamszára - a születés és halál körforgása; háláhala - pusztító méreg; moha - illúzió; sántjai - megszelídíteni.

Az összes guru lótusz lábainál imádkozom, akik az igaz tudást tanítják, és megmutatják az utat az önvaló felébresztésével járó nagy boldogságról szóló tudáshoz, akik képesek megszelídíteni az illúzió kígyóját, és képesek semlegesíteni a feltételekhez kötött lét tudatlanságának mérgét.

A fenti versben Sankara kifejezi, hogy minden sikert, amelyet a jóga útján elérünk, a guru kegyének kell tekinteni. Az a guru, aki megvalósította a jóga tanítását, a Patandzsalitól, illetve az Úr Sivától és Krisnától eredő tanítványi láncolatot képviseli, ezért többes számban szólítja meg a versben. A hódolat felajnálása a guru lótuszlábainak a tisztelet hagyományos kifejezése, melyet a szívünk előtt összetett kezekkel, vagy a földön botként hasra fekve hajtunk végre. Sankara rámutat arra is, hogy a jóga gyakorlásának célja az önvalóról szóló tudás és megvalósítás felébresztése, mely elvezet a végső boldogsághoz. A guru mintegy kígyó-szelídítőként jelenik meg az anyagi lét dzsungelében, hogy megvédje az eltévedt lelkeket az illúzió kígyójának mérgező marásától, illetve az illúzió hatása alatt álló lelkeket kigyógyítsa tetszhalott állapotukból, és felébressze a valódi lelki létezésre.

A második vers Patandzsali pranáma-mantráinak egyike. Ezt az imát hagyományosan Patandzsali tiszteletére ajánlják fel. Miután tiszteltük a gurut és a tanítványi láncolatot, kifejezzük tiszteletünket a tan alapítója, Patandzsali előtt is.

ábáhu - a karjaitól kezdve (vagyis nyaktól lefelé); purusákáram - emberi alakkal rendelkezik; sankha-csakrászi - a kagylókürtöt, a csakrát, vagyis Visnu lángoló korongját, valamint a kardot; dhárinam - kezeiben tartó; szahaszra-siraszam - ezerfejű; svétam - fehér színű; pranamámí - tiszteletemet ajánlom; patandzsalím - Patandzsalinak.

Felajánlom a hódolatomat Patandzsalinak, Ádisésa inkarnációjának, aki fehér és ezer fejével ragyog (mint az isteni kígyó, Ananta), nyaktól lefelé emberi testtel rendelkezik; egy kagylókürtöt (az isteni hangot), a csakrát, vagyis a végtelen időt képviselő tűzkereket, valamint a megkülönböztetés kardját tartja a kezében.


A hagyomány szerint Patandzsali Risi, a Jóga-szútra szerzője Ádisésa, vagyis az Úr Ananta inkarnációja. Ananta egy ezerfejű isteni kígyó, aki az Úr Visnu ágyaként úszik az okozati, illetve a Garbha-óceánban. Ananta fején nyugszanak az univerzumok és azokon belül a bolygók is. Jellegzetes fehér színű a teste. Patandzsalit legtöbbször deréktől lefelé ábrázolják kígyónak, illeve a feje helyén vagy a feje fölött vannak a kígyók fejei. A felsőteste emberi alakú, és két kezében a kagylókürtöt, a Szudarsana-csakrát és a megkülönböztetés kardját tartja. Patandzsali maga az előző versben említett kígyóbűvölő, a kígyók ura. Így kegyéből képesek vagyunk legyőzni a Kundaliníként imsmert teremtő energiát, amely a gyökércsakrában szunnyad, és megakadályozza az önmegvalósítást. A kagylókürt búgó hangja a nádát, vagyis az elsődleges isteni hangot képviseli, melyet a jógi befelé fordulva, meditációjában meghall. Ennek hatására a lélek felemelkedik, átszúrja a csakrákat, és eléri a Brahman síkját. A Szudarsana-csakra körforgása az idő múlását jelképezi. Az emberi test csakrái is szűntelenül forognak. A jóga célja az, hogy felülemelkedjünk az elmúláson, és elérjük az örök, tudással és gyönyörrel teli lelki létezést. Ehhez a megkülönböztetés (vivéka) kardját kell használni, és a valódi tudás segítségével elkülöníteni a valótlant a valóstól, az illúziót a ténylegesen létezőtől, és az átmenetit az öröktől. A megtisztult intelligencia megkülönböztetőképessége segítségével elvághatjuk ragaszkodásunkat az előbbiekhez, és így elérhetjük a felszabadulást.

Befejező mantra


szvaszti pradzsábhjah paripálajantám

njájéna márgéna mahím mahísáh

gó-bráhmanébhjah subhamasztu nityam

lókáh szamasztáh szukhinó bhavantu

Óm sántih sántih sántih

Ezt a mantrát a Rig-védában találhatjuk meg. Miután a guruk és Patandzsali áldásaival felvértezve megkezdtük gyakorlásunkat, a gyakorlás végén a kapott kegyet tovább áramoltatjuk az univerzum összes élőlénye felé. Ezért ezt a mantrát sánti-mantrának vagy mangala-mantrának is nevezik, miv el békét és kedvezőséget hoz minden élőlény számára. A jógi nem csak a saját lelki és anyagi jóléte érdekében végzi a gyakorlást, hanem minden élőlény javáért is, és ugyanakkor erőfeszítéseit felajánlja Istennek, mivel elsősorban az Ő elégedettségére vágyik.

szvaszti - kedvezőség; pradzsábhjah - a teremtményeknek; paripálajantam - akik követik; njájéna - az írásokban előírt; márgéna - utat; mahím - a földet; mahísáh - a nagy uralkodók; - tehén; bráhmanébhjah - a bráhmanáknak (papoknak); subham - kedvezőség, jólét; asztu - legyen; nitjam - örökké; lókáh - v
ilág ok, bolygók; szamasztáh - az összes; szukhinah - boldogok; bhavantu - bárcsak lennének; Óm - Óh, Isten!; sánti - béke.

Kedvezőség az össz
es teremtménynek! Bárcsak az uralkodók törvénnyel és igazsággal védelmeznék a földet! Bárcsak mindenki örökké boldog lenne a tehenek és a bráhmanák társaságában! Bárcsak az összes bolygó lakói boldogok lennének! Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak!

A jógi minden élőlény jóakarója, és e zt nem csak azáltal fejezi ki, hogy nem bántja őket, hanem aktívan a javuk érdekében csel ekszik. A világ rendjének fenntartása az uralkodók, politikai vezetők felelőssége. Nekik pedig a szentírások útmutatásainak figyelembe vételével kellene irányítaniuk a világot és az alattvalóikat. A társadalom jóléte kifejezetten függ attól, hogyan védelmezik a teheneket és a bráhmanákat, vagyis a védikus papokat. Ők ugyanis a vallásos elvek letéteményesei és az emberiség fenntartói. A tehén tejet ad; a bika, ökör pedig szánt, és gabonát termel. E kettő birtokában az emberiség életben tud maradni, és áldozatokat tud végezni az Úr Visnu elégedettsége érdekében. A papok foglalna k le mindenkit az áldozatok végzésében, és ennek fontosságát tanítják. Így hát a papok és a tehenek Krisna kedvencei, és ezért szépen gondjukat kell viselni. A jógi a föld és az univezrum összes bolygója lakóinak boldogságot kíván. Azért imádkozik, hogy béke legyen a testében és elméjében, a körülötte levő emberekben, és az univerzum erőiben, melyek békétl enség esetén természeti csapásokat képesek zúdítani az emberiségre.

A két mantrát meghallgathatjátok Guruji (Srí K. Pattabhi Jois) előadásában itt és itt.

Lino Miele könyvében (Astanga-yoga) még egy mantra szerepel. Mivel ő mindent nagyon pontosan Guruji útmutatásai alapján közöl, v an okunk feltételezni, hogy régebben ezt a mantrát is mondták.













Óm bhadram karnébhih srinujáma déváh bhadram pasjémáksabhirjadzsatráh sthirairangaisztustuvágamszasztanú bhih vjaséma dévahitam jadájuh szvaszti nah indró vriddhasraváh szvaszti nah púsá visvavédáh szvaszti nasz tárksjó aristanémih szvaszti nó brihaszpatir dadhátu Óm sántih sántih sántih

Óm, Óh Istenek, miközben az áldozatot végezzük, bárcsak hallanánk a füleinkkel azt, ami kedvező, és bárcsak látnánk a szemeinkkel azt, ami kedvező! Miközben titeket imádunk erős és szilárd testrészeinkkel, bárcsak az Istenekhez méltó életet élhetnénk! Bárcsak Indra, az ősi hírnevű kedvező lenne irántunk! Bárcsak Púsan, a mindentudó, kedvező lenne irántunk! Bárcsak Garuda, a rossz megsemmisítője, kedvező lenne i rántunk! Bárcsak Brihaszpati, a félistenek guruja, kedvezőségben részesítene! Óm, Béke, Béke, Béke minden lénynek!

Ez a mantra a Mundaka, Mándúkja és Prasna Upanisadok elején is megtalálható sánti-pátha, vagyis békét előidéző invok áció. Lino könyvében a Szúrja-namaszkára előtt található, ezért valószínűleg gyakorlás előtt mondták, de mivel egy kicsit bonyolult a szanszkritja, idővel valószínűleg elfelejtődött. És végül me glepetésképpen: készítettünk Istvánnal egy kétoldalas ászana-lapot, amelyen a kezdő és befejező gyakorlatok, illetve az első és második sorozat gyakorlatai láthatók. Ha mág nem tudod a sorozatot fejből, jó lesz puskának! Innen letöltheted kisméretű pdf-ben, innen pedig nagyban!




3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Esetleg odaadhatnád a nyerfordításaidat olyan valakinek, aki tud magyarul és átírja élvezhető, szép formára. A vastagon szedett szövegek nagyon megerőszakolják a magyar nyelvet.

Névtelen írta...

Nekem az lenne a kérdésem, hogy megkaptad-e a copyright-ot (másolási jog)az ábrák közléséhez - nem hiszem hogy a tulaj örülne neki. Vagy esetleg még nem tudja? Hm....ejnye...akkor talán jó lenne elgondolkoznod a yama és niyama szabályairól...
Tudod: nem lopás pl.; nem ártás (ugye ez anyagi kárt is okoz, stb.
Ez ugye nem a 2.o közösségi megosztáshoz tartozik, mint ahogyan más weboldalakból való képek nyúlása sem. Tudom, ez egy nehéz kérdés, de ez van. Ha jógát tanítasz, ezt figyelembe kéne venned - persze ezen mindenki átmegy.
Reméljük te gyorsan megérted a "tévedéseket" a blogoddal kapcsolatban, és kijavítod az amúgy üdvözlendően elszánt missziódat :-). Persze csak etikusan - vagy a krishnások ezt másként értelmezik ? Az nem lenne jó reklám nektek.

Szofi Török írta...

Hogy Ti mind mennyire jóindulatúak vagytok! :D